Tető m² kézi számítása - képlettel, papíron
Ezen az oldalon a levezetést és a szögtáblázatot találod, ha magad, számológéppel akarod kiszámolni a tetőfelületet. Ha inkább egy űrlapba írnád be az adatokat, azt a tető m² kalkulátor oldalon teheted meg.
A képlet
A tetőfelület számításának alapja, hogy a ferde tetősík mindig nagyobb, mint a felülnézetből (madár- távlatból) látszó, vetített alapterület. A kettő közötti kapcsolatot a hajlásszög koszinusza adja:
Valós tetőfelület = vetített alapterület ÷ cos(hajlásszög)
A vetített alapterület nem az épület falsíkja, hanem az eresz külső széléig terjed - vagyis az alaprajzhoz hozzá kell adni az eresz kétszeres kinyúlását mindkét irányban (hossz és szélesség is nő az eresszel).
Szorzótáblázat gyakori hajlásszögekhez
A koszinusz kiszámolásához nem kell tudományos számológép - a leggyakoribb hajlásszögekhez elég egy táblázat. A "szorzó" oszloppal egyszerűen megszorzod a vetített alapterületet.
| Hajlásszög | cos(szög) | Szorzó (1 / cos) | 100 m² vetített felület esetén |
|---|---|---|---|
| 30° | 0,866 | 1,15 | 115 m² |
| 35° | 0,819 | 1,22 | 122 m² |
| 40° | 0,766 | 1,31 | 131 m² |
| 45° | 0,707 | 1,41 | 141 m² |
Jól látszik a mintázat: minél meredekebb a tető, annál gyorsabban nő a valós felület a vetítetthez képest. 30 fokról 45 fokra emelve a hajlásszöget a felület nem 15, hanem közel 26%-kal nő - ezért érdemes a saját házad tényleges szögét használni, nem egy kerekített közelítést.
Számpélda lépésről lépésre
Vegyünk egy 10×8 méteres alaprajzú, egyenes nyeregtetős házat, 50 cm-es körbefutó eresszel és 35 fokos hajlásszöggel.
- 1. lépés - vetített méretek: 10 + 2×0,5 = 11 m hossz; 8 + 2×0,5 = 9 m szélesség.
- 2. lépés - vetített terület: 11 × 9 = 99 m².
- 3. lépés - szorzó 35 foknál: a táblázat szerint 1,22.
- 4. lépés - valós tetőfelület: 99 × 1,22 ≈ 120,8 m².
- 5. lépés - anyagigény hulladékkal: ha 10%-os hulladékkal számolsz, 120,8 × 1,1 ≈ 132,9 m² fedőanyagot érdemes rendelni.
Mikor téved a képlet
Ez a levezetés egyetlen, sík tetősíkot feltételez - egy egyszerű nyeregtetőt torzítás nélkül jól közelít. Négy eset van, amikor a papíron kiszámolt szám és a valóság jelentősen eltér:
- Tetőablak: a nyílás körüli szegélyezés és beépítés extra anyagot és munkát igényel, amit a sima felületszámítás nem tartalmaz.
- Kémény: a kéményszegély és a körbevezetett fedés szintén különálló tétel, nem csak a nyílás területének levonása.
- Vápa: két tetősík belső találkozásánál a fedőanyagot pontos szögben kell szabni - itt jelentősen megnő a vágási hulladék.
- Oromfal: ha a tető nem egyszerű nyeregforma (pl. van benne törés, manzárd rész), a vetített alapterület már nem egyetlen téglalap, hanem részekre kell bontani és külön-külön kiszámolni.
Ha a házadon bármelyik előfordul, számolj magasabb (10-15%-os) hulladékkal, és tekintsd az eredményt nagyságrendi becslésnek, nem végleges megrendelési listának - a pontos anyaglistát a tetőfedő adja meg helyszíni felmérés után.
Ha nem szeretnéd kézzel számolni a szorzót és a hulladékot, ugyanez a képlet egy kitöltős formában is elérhető: tető m² kalkulátor. Anyagmennyiség témában további segítség: összes kalkulátor.