Az alapséma: közlekedő az egyik oldalon
Mind a tíz alaprajzon egy 1,0–1,2 méter széles közlekedő fut végig a ház egyik hosszoldalán, a szobák pedig a másik oldalon, a teljes szélességben követik egymást. Ennek két nagy előnye van: egyrészt nincs átjárószoba, mert minden helyiség közvetlenül a közlekedőről nyílik; másrészt minden lakható helyiség eléri a hosszfalat, tehát kap ablakot — a keskeny tömegnél ez korántsem magától értetődő.
| Szélesség | Hosszúság | Hány alaprajzon |
|---|---|---|
| 5,0–5,5 m | 12–13 m | 3 |
| 6,0–6,5 m | 12–17 m | 4 |
| 7,0 m | 16–18 m | 3 |
Ahol mégis van belső, ablaktalan helyiség
Négy alaprajzon a szélesség engedi, hogy egy sávot kettéosszunk: ilyenkor a fürdő vagy a kamra a közlekedő melletti, belső részbe kerül, ablak nélkül, a hálószoba vagy a nappali pedig megtartja a teljes szélességet és a hosszfali ablakot. Ez nem hiba, hanem tudatos döntés — a fürdőnek és a kamrának nem kötelező a természetes fény, egy hálószobánál viszont ez már komoly hiányosság lenne.
A szabály egyszerű: ha a szélesség engedi a belső sáv kialakítását, oda csak olyan helyiség kerülhet, aminek nem kötelező az ablaka. Fürdő, WC, kamra, gardrób — igen. Hálószoba, nappali — soha. Ezt a döntést minden érintett alaprajz note szövege külön kiemeli.
A legszélesebb, 7,0 méteres tömegnél ez a belső sáv akár két helyiséget is befogadhat egymás mellett — jellemzően egy fürdőt és egy mellé rendelt kamrát vagy gardróbot. Ilyenkor a két belső helyiség közötti fal is szabadon alakítható, mert egyiknek sincs ablakigénye, tehát a gépészeti nyomvonal rövidítése az elsődleges szempont, nem a természetes fény.
Gyakori hiba: a közlekedő aránya elszáll
Egy hosszúkás háznál a telekhatárok közelsége is befolyásolja a tervezést: a két hosszoldal gyakran alig 1-1,5 méterre van a szomszédos telektől, ezért ott nem mindig lehet ablakot nyitni tűzvédelmi és rálátási szempontok miatt. Ez az egyik oka annak, hogy a közlekedő szinte mindig ugyanazon az oldalon fut, mint amerre a tűzfalszerű, ablak nélküli oldalhatár esik — így nem veszik el fényigényes helyiségtől az ablaklehetőség. A tíz alaprajz mindegyikénél feltüntettük, melyik oldalon fut a közlekedő, hogy könnyen összevethesd a saját telked adottságaival.
A leghosszabb, 20 méteres tömegnél a közlekedő önmagában már 20 m² — ez a hasznos terület jelentős része. A leggyakoribb tervezési hiba ilyenkor az, hogy valaki a teljes hosszban egyforma szélességű folyosót tervez, holott elég lenne csak azokon a szakaszokon szélesebbre venni, ahol tényleg indokolt (pl. a bejáratnál), a többi helyen pedig a minimális, még kényelmes szélességet tartani.
A másik gyakori hiba, hogy a hosszú tömegnél elfelejtik: minél messzebb van egy helyiség a bejárattól, annál hosszabb a gépészeti nyomvonal is odáig. Ha a fürdő a ház túlsó végén van, a melegvíz-vezeték hossza és az azzal járó hőveszteség is nagyobb — érdemes a vizes helyiségeket inkább a bejárathoz közelebb, egy csoportban tartani.
Következő lépés
Ha megvan a hozzád közeli szélesség és hosszúság, nyisd meg az alaprajz tervezőben, és igazítsd a saját telkedhez. Ha a telked szélesebb, és nem kell ennyire keskeny tömeg, nézd meg az egyszerű, téglalap alaprajzú házakat is, a födémhez pedig a betontálcás födém méreteiről szóló útmutatót.