Egyállásos és kétállásos garázs belmérete
| Garázs típusa | Jellemző belső szélesség | Jellemző belső hossz | Belmagasság |
|---|---|---|---|
| Egyállásos | kb. 3,0–3,5 m | kb. 5,5–6,0 m | kb. 2,2–2,6 m |
| Kétállásos (egy nagy térben) | kb. 5,5–6,0 m | kb. 5,5–6,0 m | kb. 2,2–2,6 m |
| Kétállásos, nagyobb autókhoz vagy extra tárolóhoz | kb. 6,0–7,0 m | kb. 6,0–7,0 m | kb. 2,5–3,0 m |
A táblázat tájékozódásra szolgáló, jellemző tartományokat mutat — a konkrét méretet mindig a tervezett autó(k) mérete, a garázskapu típusa és az igényelt tárolóhely alapján érdemes véglegesíteni.
Ajtónyitáshoz és közlekedéshez szükséges hely
A garázs belső szélessége nem elég, ha csak az autó szélességét nézzük — az ajtónyitáshoz és a kényelmes ki-beszálláshoz mindkét oldalon hely kell:
- Az autó és az oldalfal (vagy a szomszéd autó) között mindkét oldalon legalább kb. 60–70 cm szabad sáv javasolt, hogy az ajtó teljesen kinyitható legyen ki- és beszállásnál.
- Ha az egyik oldalon tárolópolcot vagy szerszámot is terveznek, ott ennél nagyobb, kb. 80–100 cm-es sávval érdemes számolni.
- Az autó eleje és a kapu, illetve az autó hátulja és a hátsó fal között is hagyni kell mozgásteret — a csomagtartó nyitásához és a kényelmes parkoláshoz kb. 50–70 cm ráhagyás javasolt mindkét irányban.
Autóméretek — mivel érdemes számolni
| Kategória | Jellemző hossz | Jellemző szélesség (tükörrel kb. +20 cm) |
|---|---|---|
| Kisautó (pl. városi kisautó) | kb. 3,6–3,9 m | kb. 1,6–1,7 m |
| Kompakt / alsó-középkategória | kb. 4,2–4,4 m | kb. 1,75–1,8 m |
| Középkategória | kb. 4,5–4,8 m | kb. 1,8–1,85 m |
| Felsőkategória | kb. 4,9–5,1 m | kb. 1,85–1,9 m |
| SUV (kompakt–közepes) | kb. 4,5–4,8 m | kb. 1,85–1,95 m |
Ezek jellemző, tájékoztató tartományok — a saját autód pontos méretét érdemes a gyártói adatlapról leellenőrizni, főleg ha a garázs mérete szoros lesz, vagy ha a jövőben nagyobb autót is terveztek beállítani.
Garázskapu típusok és helyigényük
- Billenő kapu: nyitáskor a kapulap egyben, kifelé és felfelé mozdul — ehhez a kapu előtt szabad terület kell, és nyitott állapotban nem lehet közvetlenül alatta parkolni vagy elhaladni.
- Szekcionált kapu: a kapulap vízszintes szekciókra tagolva, sínen felfelé, a mennyezet alá csúszik — nyitáskor nem lóg ki előre, ezért a kapu előtti terület szabadon marad. A sínrendszernek és a hajtásnak mindkét oldalon néhány cm oldaltávolság és a mennyezet alatt megfelelő áthidaló magasság kell, ezért ezt érdemes helyszíni felméréssel egyeztetni a beépítés előtt.
- Redőnykapu: a kapulap felcsévélődik egy, a nyílás fölötti tokba — kevés helyet foglal a mennyezet alatt, de a tok magassága levon a belmagasságból közvetlenül a kapunyílás fölött.
Egyállásos garázsnál a kapu jellemző szélessége kb. 2,5–2,7 m, kétállásos, egy nagy nyílással kialakított garázsnál kb. 4,5–5,0 m — vagy két külön, egyenként kb. 2,5–2,7 m széles kapu, ami nagyobb rugalmasságot és redundanciát ad, ha az egyik meghibásodik.
Hogyan rajzold meg az alaprajzon
Az alaprajz tervezésekor érdemes a garázst is méretarányosan, valós bútorelemekkel berendezni, nem csak egy üres téglalapként kezelni. A tervezőben található „Személyautó” bútorelem pontosan erre való: behelyezve az elemet, azonnal látod, marad-e elég hely a kinyitott ajtóknak, a tárolópolcnak és a közlekedésnek.
- Rajzold meg a garázs alapterületét a fentebbi táblázat szerinti belmérettel.
- Helyezd el a „Személyautó” elemet úgy, hogy mindkét oldalán és elöl-hátul is maradjon a fentebb leírt szabad sáv.
- Jelöld be a kaputípusnak megfelelő nyitási irányt és a szükséges szabad teret (billenő kapunál kifelé, szekcionáltnál felfelé, a mennyezet alá).
- Ha tárolót is tervezel, azt olyan oldalra tedd, ahol nem keresztezi az ajtónyitási vagy a közlekedési sávot.
Az elkészült alaprajzot közvetlenül az alaprajz tervezőben rajzolhatod meg, a „Személyautó” elemmel ellenőrizve a mozgásteret.
Gyakori méretezési hibák
A garázs a ház egyik legritkábban „élőben” kipróbált helyisége — a probléma legtöbbször csak akkor derül ki, amikor már beköltöztek, és az autóval nehéz kényelmesen parkolni. A leggyakoribb hibák:
- A garázs méretét a jelenlegi autóhoz igazítják, nem a jövőbelihez. Ha várhatóan nagyobb autóra váltanak néhány éven belül, érdemes már most a nagyobb kategóriával számolni, mert a fal utólagos áthelyezése lényegesen drágább, mint eleve nagyobbra tervezni.
- Az oszlopok, tartószerkezeti elemek nem kerülnek be az alaprajzba a méretezéskor. Ha a garázs fölött emelet van, az azt alátámasztó pillér vagy fal csökkentheti a ténylegesen szabad belső szélességet — ezt a tervezővel már a vázlatterv fázisában tisztázni kell.
- A kapu nyitási mechanizmusának helyigénye kimarad a tervből. A szekcionált kapu sínje és motorja a mennyezet alatt fut végig — ha oda világítást vagy füstérzékelőt terveznek, ütközhet a sínnel.
- Nincs hely a téli felszerelésnek. Kerékabroncs, hólánc, kerti szerszám — ezek tárolására érdemes már a méretezéskor külön sávot vagy polcot tervezni, nem utólag „valahogy beszorítani”.
Ezeket a szempontokat érdemes már az alaprajz-tervezés fázisában végiggondolni, mert egy garázs utólagos bővítése — a ház tartószerkezete és a telekhatár miatt — sokszor nem is lehetséges.
Érdemes azt is átgondolni, hogy a garázs csak autótárolásra szolgál-e, vagy időnként műhelyként, kerékpártárolóként is használnátok — ez utóbbi esetben a fal mentén kialakítható polc- vagy szerszámfal helyigényét külön, az autó parkolási sávjától függetlenül érdemes betervezni, nem az autó melletti szűk maradék sávba szorítani.
Érdemes azt is előre eldönteni, hogy a garázsban lesz-e elektromos autó töltésére alkalmas csatlakozás — ennek a helyét és a hozzá vezető kábelezést praktikusabb már az építéskor megtervezni, mint utólag a kész falba vésni. Ez nem feltétlenül növeli a garázs alapterületét, de a fal menti kiosztást befolyásolhatja.
Végül érdemes a világítást is a berendezési tervhez igazítani: a mennyezeti lámpát ne pontosan a kapu sínje vagy a nyitott motoregység fölé tervezd, mert oda a szerelés után nem, vagy csak nehezen férsz hozzá karbantartáskor.